Egészségügyi problémák Kapcsolódó cikkek

A magyar halálozási mutatók uniós szinten továbbra is kedvezőtlenek – írja a KSH

Elkeserítő adatok a lakosság egészségéről

Bár néhány éven át nem változott, tavaly pedig némileg csökkent a magyarországi halálozási arány, a magyar mutatók uniós szinten továbbra is kedvezőtlenek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből.

A Magyarország 2011 című, most közzétett kiadványban kifejtették: a teljes halálozási arány nálunk a 27 uniós ország átlagának a másfélszerese, a keringési betegségek miatti csaknem a duplája, míg a daganatok okozta halálozás 43 százalékkal haladja meg az uniós átlagot.

az  egészségüket rossznak  vagy  nagyon  rossznak  tartók  aránya  hazánkban kétszerese az uniós átlagnak (9%)

A százezer lakosra jutó, valamint ezen belül a keringési betegségek okozta halálozás az uniós országok azon negyedébe sorolja Magyarországot, amelyben a legtöbben halnak meg. Európában Magyarországon van a legtöbb tüdőrákos, a daganatok miatti halálozás aránya pedig az egész kontinensen itt a legmagasabb.

 a  tüdő-  és hörgőrákos  halálozási  ráta  európai  viszonylatban  a
legmagasabb (az EU átlagának 178%-a)

A születéskor várható élettartam a rendszerváltás óta valamelyest nőtt, ám az uniós átlaghoz és szűkebb környezetünkhöz képest is – Románia kivételével – gyengébbek a magyarországi életesélyek – írta a KSH, hozzátéve: ennek egyik fő oka az egészségtelen életvitel, de számos szociális, társadalompszichológiai tényező is szerepet játszik benne.

Kitértek arra: Magyarország drogfertőzöttsége uniós viszonylatban kedvezőbbnek számít, de a fiatalok veszélyeztetettsége egyre nő, a közvélemény és a szülők pedig valószínűleg alábecsülik azt a veszélyt, amit a drog jelent a fiatalabbakra.

 a 9–11. évfolyamos diákok drogérintettsége 2006-hoz viszonyítva másfélszeresére növekedett: a  valamilyen  illegális  szert  életük  során  kipróbálók 21%-os aránya öt év alatt 31%-ra nőtt

A KSH elemzése szerint az utóbbi évek leglátványosabb változása a kórházi egynapos ellátási esetek számának gyors növekedése volt: míg 2006-ban 58 ezer, 2010-ben már 130 ezer olyan aktív, “magas szakmai-technikai ráfordításigényű ellátási feladatot sikerült a beteg 24 óránál rövidebb benntartózkodása mellett ellátni”. Ezzel együtt az elmúlt húsz évben valamelyest csökkentek az ország különböző térségeiben élők ellátásának minősége közötti különbségek, ám az egyenlőtlenségek még mindig fennállnak.

Magyarországon tízezer lakosra számítva 34 orvos van, ezzel az uniós középmezőnyben vagyunk. Tavaly csaknem 34 ezer orvos dolgozott az országban, az üres orvosi állások aránya a Közép-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a legmagasabb. A KSH rámutatott arra, hogy az orvoshiány csökkenése nem várható, mivel az orvosi egyetemeken diplomát szerzők száma 2009 óta kevesebb, mint a külföldre távozó orvosoké.

A migráció oka elsősorban az európai szintnél nagyságrendekkel alacsonyabb magyarországi fizetés, de jelentős a szerepe a rosszabb hazai munkakörülményeknek és az általános társadalmi bizonytalanságnak is – írta a KSH.

A Magyarország 2011 című kötetben bemutatják a társadalom legfontosabb jellemzőit, a népesedési viszonyokat, a munkaerőpiac alakulásának fontosabb tényeit és folyamatait, valamint az életkörülmények alakulását. Képet adnak a hazai és nemzetközi makrogazdasági és pénzügyi folyamatokról, a nemzetgazdaság fontosabb ágazatainak teljesítményéről, és röviden áttekintik a környezet állapotát, valamint az energiatermelés és -felhasználás alakulását is.

Forrás: MTI, KSH

Kapcsolódó termékek és cikkek

  • -Jelenleg még nem található...-

Related posts

Leave a Comment